6 lakásos lakóház átalakítása.

történeti áttekintés:

1847-ben léptek érvénybe a ma használt nevek, melyek Döbrentei Gábor királyi tanácsos javaslatára történtek, mint például a Josefsberg helyett használt Szemlőhegy-dűlő.

1870-es évekig csupán a belterületi utcáknak volt neve. A századforduló képei alapján elmondható, hogy e dűlők hepehupás földutak, vízmosásos mélyutak, árkok voltak, amelyen a szekerek is alig tudtak fölkapaszkodni.

1873-as térkép szerint a mai Rózsadomb területén csupán egy-két kápolna, vincellérház, csőszház, kocsma és kisebb pajták álltak, s csak néhány helyen lehetett nyári lakot látni. 

1876-ban a Margit híd átadásával a helyzet nagymértékben változott és a villanegyed az 1880-as években elején kezdett kialakulni. 

1895-ös térképen a Rózsadomb területén mintegy 130 darab épületrajz vehető ki, az utcaneveket a Fővárosi Közmunkák Tanácsa a májusi ülésén fogadta el: Áldás, Szemlőhegy, Vérhalom stb.

1900-as évek elején a Rózsadomb és környéke rohamos fejlődésnek indult.

A Rózsadomb betelepülői a villatulajdonosok közül kerültek ki: nagy számban akadtak köztük tanárok, tanítók, vasúti, postai és minisztériumi tisztviselők, mérnökök, építészek és építőmesterek. 

Telekingatlan tulajdonosa Schulek Frigyesné

Jóváhagyott terv 1911. / 91294

Módosítás1912./ 39918

Építtető és tervező Schlarb Jakab építész és építőmester

Galina Zoltán Krompáczki Péter Maurer Annamária