az alapvetés tisztázása
Építészeti gondolkodásunk és döntési analízisünk működése csak az adott folyamat kérdéseivel, válaszaival és érveivel, vagy épp az ellenérveivel együtt, valamint a résztvevők logikai és prioritási szempontjaival együtt értelmezhető és érthető meg – ez leginkább a hullámok találkozásakor bekövetkező interferencia jelenséghez hasonlítható.

az analitikus munkamódszerünk elve
Több lehetséges alternatíva kidolgozása közben az objektív és a szubjektív kiértékelések, valamint a pro és kontra érvek alapján hozhatók meg a bázisszintű döntések. A választott alternatívák a vélemények bekérésével, illetve a folyamat során felmerülő kérdések és gondolatok alapján újból többszörözhetők, majd az analízis érvek mentén koncepciószintű döntések történhetnek. A hurok lépéseinek re-cirkulációja addig ismétlődhet, amíg a feladatra szánt idő le nem jár. A létrejött koncepcionális pillanatkép nem végeredmény: időtöbblet hozzáadásával az elemzés – az egyre részletesebb kidolgozottság mellet – bármikor folytatható és várhatóan minden folytatás egy megváltozott építészeti, geometriai, vagy megjelenésbeli új pillanatképet fog eredményezni.
A munkafolyamat szakaszolása a projekt érintett szereplőinek véleményével kiegészítve mindaddig formálódik, amíg a megvalósításra alkalmas információcsomag el nem készült.
A térbeli és műszaki megvalósítás során – az ismertetett re-cirkulációs módszertan döntéseinek felülvizsgálatával és felügyeletével – jön létre a léptékhelyes végeredmény pillanatképe.

az időtényező és a környezeti hatás fontossága
Az analitikus munkamódszert a mai kor technikai és tudásbeli fejlődése hívta életre azért, hogy a végeredményt körültekintő döntéshozatallal lehessen igazolni.
A létrehozott végeredmény azonban az élettartam első meghatározó pillanatképe, melyet előre nem meghatározható számú további pillanatkép fog feltehetően követni.
A történeti korokban keletkezett épületek periódustörténeti ismerete alapján feltételezhetők a létrehozott végeredmény idő és környezet generálta morfológiai változásainak jövőbeli pillanatképei.

a csapatmunka jelentősége
A kollektív műterem napjainkban képviselt építészeti szemléletét és munkamódszerét aktívan formálták a különböző projektben résztvevő személyek és csoportok. Bármilyen közös feladat elvégzésére történő felkéréskor elsődleges célkitűzésünk, hogy minél magasabb minőségi szinten valósuljon meg az eredmény.
Köszönettel tartozunk a számtalan közös alkotásra meghívott építész, ipar-, és képzőművész, restaurátor, szakértő, valamint mérnök segítségéért és részvételéért, mely garantálni tudta a sikert.
Összetett, vagy generál tervezési felkérés esetén a feladat jellegének megfelelően vonjuk be azokat a szakági tervezőket, akik garantálhatják a teljes körű mérnöki szolgáltatást. A szükséges dokumentációk, műszaki tervek, térbeli modellek, látványképek és animációk, és még sorolhatók lehetnének a kiegészítő anyagok, melyek kidolgozását minden esetben az adott projekthez igazítunk, és a kívánalmak szerint történeti kutatással, kapcsolódó szakmai tanácsadással egészítünk ki.

a honoráriumok meghatározása
A tárgyi feladat megvalósíthatósága érdekében törekszünk a folyamatos kapcsolattartásra, a megfelelő tájékoztatására, az egyértelmű kommunikációra.
A műteremben végzett feladatok és a szakmai tanácsadás elszámolása történhet
(1) a bekerülési költség arányában, vagy
(2) az alapterületre vetített megegyezéses átalányár szerint, vagy
(3) a műteremi rezsióradíj alapján, azaz a feladattal eltöltött és naplózott bruttó időt figyelembe véve,
amelyet a Magyar Építész Kamara ajánlásának figyelembe vételével határozunk meg.

2021. október