Budapest Építészeti Nívódíja’19 _FUGA

Eredményhirdetés és díjátadó 2019. november 20. 14:00
Kiállítás 2019. november 14-30.

Pályázati beharangozó

Zárójelentés

Pest belvárosának monumentális plébániatemploma, a Szent István Bazilika a környező utcák szintjétől felemelve, egy méter magas, kőmellvédekkel határolt teraszon áll. Az altemplomban létesített koporsós kolumbáriumhoz elengedhetetlenül szükségessé vált egy felvonó, ami az urnatemető akadálymentesítését is hivatott szolgálni. Az alapvető építészeti koncepció itt a Bazilika épületéhez méltó építészeti színvonalú, elegáns, a szakralitást tisztelő „műtárgy” létrehozása volt. 

A felépítmény szinte észrevétlenül simul környezetébe, a burkolatrajzolatba illesztett, egyszerű üveghasáb légies megjelenésével mintha nem képezne tömeget. A minden részletében átgondolt, tiszta szerkezet méltó a kiszolgálni hivatott épület nagyszerűségéhez. Nem akar sem annak toldalékaként megjelenni, sem konkurálni vele, pusztán pontosan az elvárt funkciót szolgálja ki: a hely városi, szakrális és műemléki szerepéhez illően, illetve a reprezentációs elvárásoknak megfelelő akadálymentes lejutást biztosítva, a lehető legkevesebb tartószerkezeti és gépészeti elem láttatása mellett. Nagy erény ez zajos, mindent túlharsogni igyekvő világunkban. 

A mértéktartás, az illedelmesség és a példamutató visszafogottság mutatja, hogy itt a cél az önzetlen támasz nyújtása volt, nem pedig az építészeti bravúr keresése. Feltűnő a megközelítés csöndes figyelmessége.

Ismertetető

A Szent István-bazilika északi oldalán reprezentációs és temetkezési szertartásokat kiszolgáló akadálymentes felvonó létesült a terasz és az altemplom szint között. Az építészeti látványt a szabályos geometriai formák és a különböző transzparenciájú felületek többrétegűségével, illetve áttetszőségével kialakuló vizuális kép határozta meg.

A Bazilika épületéhez tartozó terasz szint a kőmellvédekkel határolt 1 méteres kiemelt térrész. Az altemplomi szint koporsós kolumbáriumként való használatához elengedhetetlenül szükséges felvonó kialakítására 2002. november havában építési engedélyezési terv készült és a Bazilika környezetének rendezésével egyidejűleg valósították meg, mely egyben az urnatemető akadálymentes kiszolgálását is hivatott volt kiszolgálni. Az altemplom és terasz szintet összekapcsoló felvonó végül nem valósult meg, mindössze a vasbeton akna és a környezetének rendezése történt meg. 

A felvonó megvalósításának gondolata 2011-ben ismét felmerült és 2012-ben újraindult a tervezés, hogy az elmúlt 10 évben történt változások szerint korszerűbb megoldás születhessen. A gépészeti koncepció mellett az építészeti koncepció is átdolgozásra került, melynek összefoglalása a 2012. májusi kelt vázlattervben Palóczi Péter építész, Bukta Norbert művészeti tanácsadó és Kakuk Béla felvonó tervező közreműködésével készült el. A különböző lehetséges megoldások számbavétele során mind az alternatív liftgépészeti, mind a felépítmény formai változatai összehasonlításra kerültek. 

Az alapvető célunk a felszíni terasz-sétány és az altemplomi kolumbárium szintek akadálymentes összekapcsolása mellett – természetesen a jelen érvényes műszaki előírásoknak való megfelelés szerint – a Bazilika épületéhez méltó magas építészeti színvonalú műtárgy létrehozása volt. Építészeti célunk szerint pedig a felszíni felépítménybe a lehető legkevesebb gépészeti és tartószerkezeti acélelem megjelenésére törekedtünk.
A javaslat kiindulópontja a Bazilika épület arányaiból levezethető, a korunk legmagasabb technikai színvonalán létrehozott, hagyománytisztelő, elegáns és egyedi megjelenésű megoldás megvalósítása volt mindamellett, hogy a hely városi és műemléki szerepe, illetve az altemplomi szinten lévő kolumbárium reprezentációs elvárásainak is meg tudjon felelni.
Az építészeti látványt az egymásba helyezett különböző transzparenciájú geometriai testek többrétegűségével és áttetszőségével kialakuló vizuális kép határozta meg. A felépítmény az épület tengelyességére, négyzetes alapszerkesztésére, illetve arányosságára hivatkozva vált speciális geometriai alaptestté. A kocka élhosszúsága megegyezik az altemplomi oldalterek féloszlopok közötti távolságával. Az új koncepció szerint a felépítmény 3,80×3,80×3,80m üvegkocka: külső rétege több rétegben ragasztott edzett biztonsági üvegtábla, melyet négy rétegben ragasztott üveggerendák tartanak és pontonkénti acél kapcsolóelemek kapcsolnak össze.
Sikerült elérni, hogy a liftfelépítményen belül acél tartószerkezet és látszó gépészet elem nem található, mindössze az ajtók mozgatásával és rögzítésével kapcsolatos szerkezetek láthatók. A liftkabin előtti aknaajtó az üvegkocka előterébe nyílik. Az előtér – a biztonsági előírások okán – az üvegkocka külső síkjában kétszárnyú tolóajtókkal lezárható és a felvonó működtetésétől függetlenül nyitható és zárható. Az előtérből közelíthető meg az akna és a felépítmény között szervizterület. Az akna a balesetvédelmi szempontok okán üvegmellvéddel került lehatárolásra. Az üvegmellvéd 20%-ban áttetsző színsemleges rétegek közötti savmaratással készült, melyre képzőművészeti alkotás került.
A felvonó emelése hidraulikus rendszerű. A fülke mérete 130×220×215 cm befoglaló méretű, 1250 kg teherbírású és legfeljebb 16 személy szállítására alkalmas. A
fülke padlója műgyanta, oldalfalai edzett biztonsági üvegből készültek. A felvonó az altemplomi szinten a Szent Adalbert teremhez kapcsolódik és a terem északi teréből nyílik, melynek előterében kapott helyet a felvonó gépészeti helyiség. Az előtér és akna az altemplomi rekonstrukció során használt trieszti mészkő burkolat kapott.